Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nevek eredete és jelentése (FÉRFI)2

2012.05.24

GÁBOR
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GÁBRIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GÁL
- kelta-ír eredetű; jelentése: kakas.

GÁLOS
- a Gál régi teljesebb magyar alakja.

GARA
- török eredetű; jelentése: héja.

GÁSPÁR
- perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző.

GASZTON
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

GAZSÓ
- a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából.

GEDEON
- héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.

GEDŐ
- a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka.

GELLÉN
- a Kilián régi magyar változata.

GELLÉRT
- német eredetű; jelentése: gerely + kemény.

GEMINIÁN
- latin eredetű; jelentése: iker.

GERASZIM
- görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

GERÉB
- szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.

GERGELY
- görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.

GERGŐ
- a Gergely magyar alakváltozata.

GERJÉN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró.

GERMÁN
- német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér

GEROLD
- germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom.

GERŐ
- a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka.

GERZSON
- héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött.

GÉZA
- török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

GIBÁRT
- német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős.

GIDA
- a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GILBERT
- német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között.

GILGAMES
- mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GOBERT
- germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres.

GODVIN
- angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja.

GORDON
- skót-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GORGIÁS
- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GOTFRID
- német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

GOTHÁRD
- német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős.

GOTLÍB
- germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke.

GRACIÁN
- latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos.

GREGORI
- görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles.

GUJDÓ
- német eredetű; jelentése: erdőből származó.

GUSZTÁV
- skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza.

GÜNTER
- német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére.

GYÁRFÁS
- görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi.

GYENES
- a Dénes régi magyar alakváltozata.

GYÖRE
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYÖRGY
- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.

GYÖRK
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYŐZŐ
- a Viktor magyarító lefordítása.

GYULA
- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév.

HAMILKÁR
- föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata.

HANNIBÁL
- föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme.

HANNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.

HARALD
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész.

HARKÁNY
- magyar eredetű; jelentése: harkály.

HARLÁM
- orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó.

HARRI
- a Henrik angol becézőjéből alakult.

HARTVIG
- germán eredetű; jelentése: merész a harcban.

HASSZÁN
- arab eredetű; jelentése: szép.

HEKTOR
- görög eredetű; jelentése: uralkodó.

HELIODOR
- görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka.

HÉLIOSZ
- görög eredetű; jelentése: nap, napisten.

HENRIK
- germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HERBERT
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény.

HERMAN
- germán eredetű; jelentése: hadi férfi.

HERMÉSZ
- görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni.

HEROLD
- a Harald német változata.

HETÉNY
- magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek.

HIADOR
- a Heliodor régi magyar változata.

HILÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILMÁR
- német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált.

HIPPOLIT
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.

HÓDOS
- magyar eredetű; jelentése: hódvadász.

HOLLÓ
- magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj.

HONORÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.

HONÓRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

HONT
- német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.

HORÁC
- görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.

HUBA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

HUBERT
- német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

HUGÓ
- germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.

HUMBERT
- német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó.

HUNOR
- török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév).

HÜMÉR
- latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges.

IBRÁNY
- az Ábrahám alakváltozata.

IGNÁC
- latin eredetű; jelentése: tűz.

IGOR
- német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.

ILÁRION
- a Hiláriusz görögös formája.

ILDEFONZ
- germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész.

ILIÁN
- görög-orosz eredetű; jelentése: nap.

ILLÉS
- az Éliás önállósult változata.

ILMÁR
1. - a Hilmár alakváltozata.
2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből.

IMBERT
- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.

IMMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.

IMRE
- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.

INCE
- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.

IPOLY
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.

IRÉNEUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: békés.

ISTVÁN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.

IVÁN
1. - a régi magyar Ivános rövidülése;
2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.

IVÓ
1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa;
2. - az Iván szláv becézője.

IVOR
1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó;
2. - az Igor ukrán és belorusz változata;
3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

IZAIÁS
- az Ézsaiás alakváltozata.

IZIDOR
- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

IZMAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.

IZOR
- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.

IZRAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.

IZSÁK
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.

IZSÓ
1. - az Ézsau alakváltozata;
2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése;
3. - az Izsák becézője.

JÁCINT
- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.

JAGELLÓ
- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.

JAKAB
- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JÁKÓ
- a Jákob önállósult becézőjéből.

JÁKOB
- a Jakab eredeti alakváltozata.

JAKUS
- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.

JÁNOS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JANUÁR
- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.

JÁRFÁS
- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.

JÁZON
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.

JENŐ
- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.

JEREMIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.

JEROMOS
- görög eredetű; jelentése: szent nevű.

JOAKIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

JÓB
- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.

JOEL
- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.

JOHANN
- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.

JÓNÁS
- héber eredetű; jelentése: galamb.

JONATÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

JORDÁN
- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.

JOZAFÁT
- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.

JÓZSEF
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.

JÓZSUA
- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.

JUKUNDUSZ
- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).

JULIUSZ
- a Juliánusz alakváltozata.

JULIÁNUSZ
- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.

JUSZTIN
- a Jusztusz továbbképzett alakja.

JUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.

JUTAS
- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.

KABOS
- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.

KADA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KADOSA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KAJETÁN
- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.

KÁL
- török-magyar eredetű; jelentése: marad.

KÁLEB
- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.

KÁLMÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.

KALVIN
- latin eredetű; jelentése: kopasz.

KAMILL
- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.

KAMILLÓ
- a Kamill olasz megfelelője.

KÁIN
- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.

KÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KANDID
- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

KANUT
- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.

KAPLONY
- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.

KAPOLCS
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARÁCSON
- magyar eredetű; jelentése: karácsony.

KARÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARDOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

KARION
- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.

KÁRMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.

KÁROLY
1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;
2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.

KARSA
- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.

KARTAL
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.

KÁSZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KASSZIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.

KASZTOR
- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.

KATAPÁN
- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.

KAZIMÍR
- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.

KÁZMÉR
- a Kazimír magyarosabb alakja.

KELED
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KELEMEN
- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

KELEN
- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.

KEMENES
- magyar eredetű; jelentése: kemencés.

KENDE
- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.

KENESE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.

KENÉZ
- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.

KERECSEN
- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.

KERÉNY
- latin eredetű; jelentése: lándzsás.

KERESZTÉLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KESZŐ
- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.

KEVE
- magyar eredetű; jelentése: kövecske.

KEVIN
- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.

KILÉNY
- a Kilián régi magyar alakváltozata.

KILIÁN
- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

KIRILL
- a Cirill görögös változata.

KLEOFÁS
- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.

KLEON
- görög eredetű; jelentése: dicsőség.

KLÉTUS
- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.

KOCSÁRD
- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.

KOLOS
- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló

KOLUMBÁN
- latin eredetű; jelentése: galamb.

KOLUMBUSZ
- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.

KONRÁD
- német eredetű; jelentése: merész + tanács.

KONSTANTIN
- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.

KONT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KOPPÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KORIDON
- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.

KORIOLÁN
- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.

KORNÉL
- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

KORVIN
- latin eredetű; jelentése: holló.

KÓSA
- magyar eredetű; jelentése: kos.

KOZMA
- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.

KÖTÖNY
- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.

KRISTÓF
- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.

KRISZTIÁN
- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KUND
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KUNÓ
- a Konrád német becézőjéből.

KURSZÁN
- török eredetű; jelentése: keselyű.

KÜRT
- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.

LABORC
- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.

LADOMÉR
- a Vladimir régi magyar formája.

LAJOS
- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.

LAMBERT
- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

LANTOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LARION
- az Ilárion önállósult szláv becézője.

LÁSZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

LÁZÁR
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.

LÁZÓ
- a Lázár becézőjéből önállósult.

LEANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.

LEHEL
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LÉL
- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.

LÉNÁRD
- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEÓ
- görög eredetű; jelentése: oroszlán.

LEON
- a Leó görög változatából.

LEONÁRD
- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEONIDÁSZ
- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.

LEOPOLD
- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LEVENTE
- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.

LÉVI
- héber eredetű; jelentése: szövetség.

LIBERÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: felszabadított.

LIBÉRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: szabad.

LIONEL
- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.

LIPÓT
- a Leopold bajor változatából.

LÍVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZANDER
- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LORÁND
- a Lóránt régies változata.

LÓRÁNT
- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.

LOTÁR
- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.

LŐRINC
- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.

LUCIÁN
- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.

LÚCIUSZ
- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.

LUKÁCS
- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.